Történetek

"Minden ami árny"

2. fejezet

Miért épp most?

Óra után bevittem a macskát a lánymosdóba, és bementem az egyik WC-be.-Mire vigyázzak?-kérdeztem tőle értetlenül.-A barátságotokra.Nagyon vigyázz, és becsüld meg, vagy baj lesz a vége!-mondta.Fogalmam sincs, hogy hogy értette.-Mindegy...gyere, bújj vissza a táskámba!-mondtam, és óvatosan becsúsztattam a macskát./Miért épp most?/-futott át az agyamon, dogaidőszak volt, ebben a hónapban sorra jöttek a dolgozatok...gyűlöltem őket./Pont most kell még a barátságunkra is vigyáznom??/-gondoltam már kicsit mérgesen, majd épp a jelzőnél futottam be a terembe.Lihegtem, majd hevesen dobogó szívvel pakoltam elő rajzra.Miután elkezdődött az óra, szabad rajzolás volt.Csak járt a kezem, egészen óra végéig...csak akkor szemléltem meg rajzomat, eddig fogalmam sem volt, hogy mit rajzolok.Egy édes, selymes szőrű kiskutyát rajzoltam.Nagyon cuki volt.Ráírtam a nevem, és az osztályom a lapra, majd beadtam.Miután kicsöngettek a következő terembe siettem.Akkor eszméltem fel, hogy egész nap csak rohangászok, és még egy falatot sem ettem, és egy kortyot sem ittam.Megkordult a gyomrom, így nekiláttam az evésnek-ivásnak.5 percen keresztül mást sem csináltam.Miután végre jól telekajáltam magam, elfogyott a kajám./majd következő szünetben lemegyek a büfébe/-gondoltam, és elkezdődött az óra.Majd leragadt a szemem a tanár unalmas magyarázásán, de a kicsöngő felébresztett.Leszaladtam a büfébe, majd leraktam a táskámat az öltözőbe, és az ebédlőbe siettem.-Van kedvetek ma sétálni egyet?Kicsit még maradok...majd az 5-ös busszal megyek.-mondtam.-Oké!-egyeztek bele mindhárman.-Vagy, lemegyünk hozzánk, és akkor ott sétálgatunk, majd hazajöttök, nem?-kérdeztem.-Nekem az is jó!-mondta Berta.-Nekem is!-mondtam Cass.-Nekem...is.-mondtam Lynn egy kis gondolkodás után.-Akkor irány hozzánk!-kuncogtam, majd az órára néztem.-De akkor a kettes busszal kell mennünk.-mondtam.-Szóval sietnünk kell...-tettem hozzá, és elvettem a kajámat, majd gyorsan leültem egy asztalhoz, és pillanatok alatt faltam be, ahogy a többiek is.Gyorsan leraktam a tálcát, és futólépésben indultam meg az öltöző felé.Gyorsan felkapkodtam a cuccomat, és a többiekkel indultam a busz felé.Még épphogy elértük.Mindenkinek odaadam azt a pénzt, amennyi kellett, így mindannyian vettek egy-egy diákjegyet, majd leültünk egy négyesülésbe.Hazafelé tartottunk, de én nem tudtam még mi vár ránk./Miért épp most?/-gondoltam, aztán beszélgetésbe elegyedtünk...